Unitárius templom: száz négyzetméteren középkori falképek, egyedülálló kazettásmennyezet, festett faberendezések, árpád kori szentély! Katolikus templom: rokokkó mennyezet, reformáció elotti faszobrok, mellékoltár 1646-ból, XVIII. századi könyvtár!

 

 

 

 

 

szél

 

szél

 

 

szél

 

szél

szél

 

szél

 

 

szél

 

szél

szél

 

szél

 

english HU RO

 

szél

 

szél

futás Idegenforgalmi információk, Szállásfoglalás, Programok: Craciunel Tourist S. R. L.

csík

 

 

 

Alapitvány

 

Alapitvány

 

 

kedvencekhez | kezdőlapnak

 

DESIGN ÉS PHP: Barabás Lehel

 

 

 

 

 

 

 

Római Katolikus templom (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Székelyudvarhelyi Esperesi Kerület) A homoródkarácsonyfalvi római katolikus templom építésére a XVIII. század végén került sor. A XVIII. század első felében (1739) a többségében unitárius falu katolikus híveinek a lelki gondozását a székelyudvarhelyi jezsuiták látták el. 1768-ban vagy 1777-ben hitbeli nézetek okozta villongások következtében került sor a ma álló katolikus templom építésére. Mind a szentélyt, mind a hajót gazdag rokokó stukkó díszíti, ahol a hajó középső sugaras motívumán tükörírásban az 1785-ös évszám jelenik meg. Korának egyik legjobb színvonalú alkotásának hordozója is, különleges. Nem csapos gerendafödémre és nádazásra mintázták, hanem egymástól 10-15 cm-re elhelyezett tölgyfa gerendákat léceztek be alulról, majd e sűrű lécezést vakolták. Szentélyének négykaréjos keretében Krisztus monogram látható, a többi felületet pedig dúsan burjánzó, helyszínen, vakolatból mintázott rokokó mustrák borítják. Jelenlegi helyreállítását követően a XVIII. századi szokásmódnak megfelelően fehér és csak a plasztika fény- árnyék hatása dominál.

A templomban, illetve a parókián és melléképületeiben értékes berendezési tárgyak, festmények maradtak fenn napjainkig.

A templom főoltárának megcsonkított hátsó fele azt mutatja, hogy másodlagos elhelyezésben került a karácsonyfalvi templomba. Falazott menzáját is vastagon átfestett rokokó stukkók díszítik.

A központi, másodlagosan elhelyezett, Vizitációt ábrázoló olajkép két oldaláról hiányoztak a szobrok, a két reformáció előtt készült püspökszent szobor az oltárhelyreállítással együtt került vissza a főoltárra. A hajdani szobrok mögötti szárnyornamensek hasonló párdarabjait a Csíki medence oltárainál, többek között Csíkszenttamáson, Csíkmindszenten és Csíkrákoson láthatjuk. A Vizitáció-kép méretre is nagyobbra sikeredett, és csak megdőjtve fért el a szekrénybe. A főoltár korábbi központi képe a szentély északi falára került. A festmény Máriát ábrázolja a kis Jézussal, angyalok társaságában. A megtévesztő, gyenge minőségű átfestést a helyreállítás során eltávolítottuk. Készítés-technikáját tekintve a XVII. századi oltárépítészetre jellemző megoldás szerint készült: a festett vásznat rászögelték egy hevederekkel megerősített fatáblára. Átfestésekor, a szegnyomok eltűntetésére esetlen, rámát imitáló léceket szegeltek a képre, mely méretét tekintve pontosan illeszkedik az oltárszekrénybe. Feltételezzük, hogy a Sarlós Boldogassszony tiszteletére emelt templomba állított oltáron azért végezték a fentebb említett képcserét, hogy a templom titulusával jobban összhangban legyen. Az oltár eredeti oromdísze a jobboldali mellékoltár tetejéről visszakerült a főoltárra. Ennek közepében Antiochiai Szent Margitot ábrázoló feliratos festmény található a már említett, szokásos XVII. századi készítés-technikával. A két kiugró szárnyornamens vaskosabb faragása, a puttófejek kiképzése és méretaránya bizonyítja, hogy hajdan is a főoltárhoz tartozott. A használatban levő oltáriszentség tartó az utóbbi idők szüleménye. A predella hátsó részén töredékesen még meg van az eredeti tabernákulum hátsó, öt centiméteres szakasza. A kor szokásához híven e díszes kis szekrénykét kékre festették, és csillagokkal díszítették. Az oltár a helyreállítás során visszakapta a készülése szerinti kor divatja szerint az oltár fekete alapszínét, míg a faragott díszítések gazdagon aranyozottak, ezüstözöttek és lüszterezettek.

Különös figyelmet érdemel a jobboldali mellékoltár. Központi szekrényében a Szentháromság kompozíció vászonra festett olajképe nyert másodlagos elhelyezést. A kép alján a következő felirat olvasható:

SS. TRINITAS UNUS DEUS MISERERE ANIMABUS DEFUNCTORUM BENEFACTORUM. 1794. A C Ö

A XVII. századi erdélyi oltárépítészet legkvalitásosabb és legkorábbi darabjai egyikeként tarthatjuk számon. Kutatásaink során az oltár predellájának központi kartusában előkerült 1646-os évszám keltezi az oltár középrészének a keletkezését. A szőlőindával körbefuttatott csavart oszlopok lábazatai, a szárnydíszek szárnyas angyalkás, gyümölcsfüzéres faragványai és a predella oszlopszékeinek, illetve belső kartusának kvalitásos díszítései páratlanok Székelyföld XVII. századi oltárépítészetében. A kisméretű oltárkára fekete alapszín és igényesen fémszínezett faragványok jellemzőek. A templom valamennyi faberendezését, a főoltárt, a mellékoltárt, illetve a szószék mellé helyezett, díszes keretbe foglalt Vizitáció-képet, mely korábban oltár tartozéka lehetett, több ízben átfestették. A fehér olajfesték, bronzpor illetve kályhaezüst mázolások alatt ott rejlik az igényes, sötét alapszínű, gazdagon fémszínezett eredeti színezés.

A templom illetve más egyházi melléképületek padlásáról a közelmúltban került elő két, méteres magasságú, hársfából faragott, Szent Miklós és Szent Ágoston püspököket ábrázoló faszobor. A plasztikus drapéria-díszítéssel, jellegzetes testtartással komponált püspökszentek feltehetően a reformáció előtti időkből származnak és egy oltár tartozékai lehettek. Az sem kizárt, hogy azzal a gyakori, Székelyföldön sem egyedülálló esettel számolhatunk, hogy egy XVII. századi oltárépítményen elhelyezik az épségben fönnmaradt korábbi, reformáció előtti szobrokat. Vászon alapra felhordott károsodott festékrétegük, ha töredékesen is, de a középkori szobrok festési, fémszínezési technikájára utalnak. Az aránylag kevés plasztikai hiánnyal fönnmaradt remek műalkotásokat helyenként átfestették. Az átfestések elsősorban az ezüstözött, lüszterezett felületeket érintették. Feltételezem, hogy a szennyezett, megöregedett lazúr-rétegeket próbálták így, gyengébb minőségű fedőfestékekkel felújítani. Szerencsésen fönnmaradt a korábbi, vászonra festett stációképek jelentős része. A provinciális, szerényebb kvalitásban megfestett vászonképek közül négy jobb állapotút a plébánia épületében őriznek, további négy károsodott darabot pedig egy melléképületben. Ezek társaságában más, XVII. századi oltártöredékekre bukkantunk. Két különálló, töredékes kis angyalszobrocska került elő, egy hasonló faragású szobor, amit faragott betétbe illesztettek és egy XVII. századi oltár oromdíszének vagy predellájának lehetett a tartozéka. Hasonlóképpen itt kallódnak olyan deszkára festett és körbefűrészelt angyalalakok, melyek sajátosságai a székelyföldi oltárépítészetének. Ezeknek, az esetenként szerényebb kivitelű, provinciális festésű és faragású oltárdíszítéseknek művészettörténeti, kultúrtörténeti jelentősége fontos. Olyan korszakról, illetve műtárgyakról nyújtanak információt, melyről hiányosak az ismereteink, mert szinte nyomtalanul elpusztultak. Elég, ha csak a fönnmaradt, XVIII. századi festett stációképek számára gondolunk.

A fenti leírás átdolgozott részlet a Lángi József, Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések 3. című könyvéből.

________________________________________________________________

Hasonló jelenséggel a csíkszenttamási Mária mellékoltárnál találkozunk, ahol a XVII. századi oltárépítmény központi szekrényében a XV. Századi Mária szobor került elhelyezésre. A csíkszentdomokosi templom XVIII. századi, Angyali üdvözlet oltárába egy korábbi szárnyas oltár mozgó szárnyának Angyali üdvözletet ábrázoló táblaképét illesztették. A megcsonkított táblakép hátoldalán Szent Péter festett képe található. Harmadik példaként a csíkzsögödi főoltárt említeném, ahol a korábbi Mária szobor köré 1673-ban szárnyasoltárt emelnek.

 

 

"Ember, ki a búzamag vagy,

Ne szállj le a malomkőről!
 
Csordul a liszt a szék-kupákba.
A magunk fogy, marad az én.
Ám ha jó kovászunk, pékünk,
Marad voltunk is - Kenyér.
 
Marad eszménk a leszünk..."
 
 

Mandics György: Temesvári golgota, X. verse

 

 

 

 

 

Mátyás Zoltán: Stáció

 

 

Látnivalók

Szent László legendája

 

 

 

 

---- Karácsonyfalva ----

Unitárius templom: száz négyzetméteren középkori falképek, egyedülálló kazettásmennyezet, festett faberendezések, árpád kori szentély! Katolikus templom: rokokkó mennyezet, reformáció elotti faszobrok, mellékoltár 1646-ból, XVIII. századi könyvtár!