Unitárius templom: száz négyzetméteren középkori falképek, egyedülálló kazettásmennyezet, festett faberendezések, árpád kori szentély! Katolikus templom: rokokkó mennyezet, reformáció elotti faszobrok, mellékoltár 1646-ból, XVIII. századi könyvtár!

 

 

 

 

 

szél

 

szél

 

 

szél

 

szél

szél

 

szél

 

 

szél

 

szél

szél

 

szél

 

English HU RO

 

szél

 

szél

futás Idegenforgalmi információk, Szállásfoglalás, Programok: Craciunel Tourist S. R. L.

csík

 

 

 

Alapitvány

 

Alapitvány

 

 

kedvencekhez | kezdőlapnak

 

DESIGN ÉS PHP: Barabás Lehel

 

 

 

 

 

 

Homoródkarácsonyfalva (Craciune, Krötschendorf)

       Hargita megyében 530 méter magason, a Kis-Homoród völgyében a hosszában települt  házak fölé emelkedő két templomának tornyával meglepően szép látvány nyújt. Homoródalmás és Oklánd között fekszik. Keleten a Rika-hegység, nyugaton a két Homoród vízválasztója határolja. Szelídgesztenye ligete egyedülálló a Székelyföldön.A századfordulón Ürmösi Sándor festőművész kezdeményezésére a falutól Oklánd felé 800 m-re épült meg a Dungó-fürdő nevű fürdőtelep, melyet ebben az évben újraépítettek. Emésztési zavarok és mozgásszervi betegségek gyógyításának kiegészítő kezelésére kiválóan alkalmas enyhén kénes, vasas, konyhasós vize.

Karácsonyfalva első két említése a pápai tizedjegyzékekből ismert 1333-ból és 1334-bol: “villa Karachni”, illetve “villa Karasun”. Murádin László szerint a Karácson nevű személynévből és a –falva összetételből származik a falu neve.

A mára körülbelül 500 lelket számláló falu többnyire mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkozik. Az elmúlt idők itteni híres mészégető mesterségét ma már senki nem gyakorolja.

Jánosfalvi Sándor István, a falu unitárius lelkésze bejárja a Homoród menti falvakat, és olyan értékeket és adatokat rögzít a  Székelyhoni útazás a két Homoród mellett (kéziratban 1858, majd kiadva Kolozsvár, 1942) című munkájában, melyek örökre elvesztek volna nélküle. Orbán Balázs A Székelyföld leírása I. Udvarhelyszék (Pest, 1868-1873) széles körben ismert monumentális művében gyakran támaszkodik rá. Sándor István a Homoród menti falvak központjaként emlegeti Homoródkarácsonyfalvát.

1904-ben az unitárius egyházközség a meggyilkolt Erzsébet királynő emlékére Hargita Nándor, egy székelyudvarhelyi tanár tervei alapján egy 2,5 m magas emlékoszlopot emeltetett. A mai napig olvashatjuk rajta az üzenetet: “Erzsébet nagy királyasszonyunk áldott emléke mindaddig él, míg egy magyar szív dobog."

Az unitárius műemlék templom az északi falán Szent László freskóval,tornyában rovásírásos emlékkel

A hosszában települt falu közepén az országúttól keletre, egy dombon áll Homoródkarácsonyfalva 13. század végén épült románkori stílusjegyeket magánviselő gótikus műemlék temploma. Plébániaként már az 1333-as pápai tizedjegyzékben is szerepel A kőfallal kerített templomnak megmaradt félköríves záródású, negyedgömb kupolával fedett szentélye és nyugati kapuja az első építési periódusból származik. Déli kapujának kialakítására és ablakainak bővítésére a XIV. században kerülhetett sor. Robosztus tornyának építése idején készült az Agnus Dei domborművel díszített nyugati kapu a rajta olvasható évszám alapján 1496-ban. A torony északi fala felső lőrésablakának bélletébe egy korábban épületdíszítő kőként használt rovásírásos követ falaztak be. Még megfejtetlen rovásfelirata a XIV-XV. században kerülhetett rá. A reformáció után, az 1560-as években a katolikus falu unitárius vallásra tért, a templom is unitárius templom lett. A szentély északi támpillérén bevésett 1646-os és 1649-es évszám került elő, amely talán egy nagyobb helyreállítás évszáma lehet, véleményünk szerint ekkor magasíthatták fel a hajó falkoronáját, és ekkor épülhetett körítőfal is.

1752-ben zsindelyfedésű déli portikusz épült és ekkor készítették a virágosan festett kazettás famennyezetét is. Az unitáriusok 1804-1806 között megmagasították a tornyot, ekkor kapta egyszerű, késő barokk vakolatarchitektúráját.

A freskókról (Szent László-freskó, Jézus születése, a Három királyok hódolata, Szent Ilona császárnő) Az erdélyi falképek és festett faberendezéseket felmérő program keretén belül szondát nyitottak a templom északi falán, és egy királyszent arca került felszínre. A freskók feltárására 2006 áprilisának első hetében került sor a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásával.  A legkorábbi freskót a diadalív mellett, a padlószinttől cca. 140 cm-re festették meg. Ez részben a mai szószék feletti felület, ahol egy nagyon szabálytalan keretezésen belül Jézus születése jelenetének lehetünk tanúi.

Újabb kifestésre a XIV-XV. század fordulóján kerülhetett sor. Szintén az északi falon, közvetlenül az eredeti falkorona magasságában ábrázolták Szent László kerlési csatáját (1068), amely Szent Lászó-legendaként vonult be a köztudatba. Az első jelenete a ritkán ábrázolt “kihallgatás”. Itt a trónon ülő szent király előtt egy fél térdre ereszkedő bajuszos alak látható. Közvetlenül mellette egy Váradot szimbolizáló stilizált épület kapujában áll az áldásra emelt kezű püspök. A csatajelenet két részre oszlik. Szent László a forgatag közepén, amint bárdjával lesújt az egyik lova nyakát átölelő kunra. Az 1853-ban készített új ablak megsemmisítette az üldözési jelenet egy részét; Szent László alakja teljesen elveszett, csupán a menekülő kunt átjáró lándzsája látható ma már az ablaktól keletre eső felületen. A visszafelé nyilazó kun és az elrabolt lány alakja teljes épségében maradt fenn. A birkózási jelenetben Szent László viselete megváltozik. Vértje helyett, vörös színű, bő ujjú, hermelin szegéjű vörös ruhát visel, fejéről is hiányzik a sisak, csak korona látható rajta. A lefejezés jelenete teljes egészében megegyezik a gelencei és a ma már csak Huszka József rajzaiból ismert homoródszentmártoni jelenettel. Az újabb függőleges osztás után található a pihenési jelenet. A freskó színeinek intenzitása alig változott az évszázadok során, ma is eredeti pompájában tárul elénk.

Az utolsó középkori kifestésre feltételezésünk szerint az 1496-ban történt toronyépítés idején kerülhetett sor. Ekkor nemcsak a belső teret, hanem a tornyon fennmaradt nyomok alapján úgy véljük, hogy az egész homlokzatot díszíthették. A torony ismert festése nem figurális ábrázolás, hanem a sarkokat kihangsúlyozó sarokarmírozás és ablakkeretezés.

E korszak belső falképei közül teljes felületen eddig csak a hajóban találhatót tártuk fel. Itt egy gazdag ornamentális kerettel övezett Három királyok hódolatát, illetve Szent Ilona császárnőt ábrázoló freskót találtunk.

A kifestett szentély feltárására még nem került sor.

A katolikus templom

1768-ban a katolikusok ősi jogon vissza akarták szerezni a templomot, de a katonaság nem engedte a templom visszafoglalását. A kormányszéki döntés értelmében 1783-ban építették meg az unitáriusok az új katolikus templomot.

Az épület szentélyén és hajóján 1785-ben készült gazdag rokokó stukkó díszítés van. A templom értékes berendezési tárgyai között kiemelkedő kvalitású műemlékek vannak. A templom főoltára másodlagos elhelyezésű, a templom építése előtt készült a XVII. században. Az 1646-ban készült jobboldali mellékoltár az erdélyi oltárépítészet egyik legkvalitásosabb és legkorábbi darabja.

A Szent Miklós és Szent Ágoston püspököket ábrázoló nagyon szép faszobrok a helyreállítást követően kerültek vissza a templomba.

 

 

"Ember, ki a búzamag vagy,

Ne szállj le a malomkőről!
 
Csordul a liszt a szék-kupákba.
A magunk fogy, marad az én.
Ám ha jó kovászunk, pékünk,
Marad voltunk is - Kenyér.
 
Marad eszménk a leszünk..."
 
 

Mandics György: Temesvári golgota, X. verse

 

 

 

 

 

 

 

 

Mátyás Zoltán: Stáció

 

 

Látnivalók

Szent László legendája

 

 

 

 

Unitárius templom: száz négyzetméteren középkori falképek, egyedülálló kazettásmennyezet, festett faberendezések, árpád kori szentély! Katolikus templom: rokokkó mennyezet, reformáció elotti faszobrok, mellékoltár 1646-ból, XVIII. századi könyvtár!